“Farkukat csóválják majd a lábainál” – mármint az ez európai politikai elit tagjai Donald Trump lábánál. Mindez Putyin orosz elnök jóslata, aki a saját és amerikai elnök vizsonyáról viszont nem ejtett szót, pedig Trump európai “rendteremtése” őt is érintené.
Trump intézkedéseit, a németországi helyzetet és a volt lengyel kormánypárt kavarásait is elemzik a világlapok. Válogatásunk.
Nem haboztak ellenlépéseket hozni a Donald Trump amerikai elnök által büntetővámmal sújtott államok: Kanada egy egy sor amerikai árucikkre azonnal, másokra később vet ki ellenvámot, Mexikó is hasonlóra készül. Kína a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszkodik. Termékek széles skálája drágulhat.
Az Európai Unió is sorra kerülhet.
Az amerikai elnök üzent az Iszlám Államnak és mindazoknak, akik megtámadnák az amerikaiakat: „MEGTALÁLUNK, ÉS MEGÖLÜNK!”
Elon Musk összesen több mint 290 millió dollárt költött Donald Trump támogatására, a dollármilliók pedig a választási győzelem után is tovább áramlottak az elnökhöz és szövetségeseihez.
Hídként akart szolgálni a következő demokrata generáció számára Joe Biden, amikor beiktatták. Négy évvel később Donald Trump két elnöksége közé szorult hídként.
Ügyészek és FBI-ügynökök is a célkeresztben vannak.
Az amerikai elnök legújabb bromance-e a FIFA-elnökével mintha többről szólna a formális diplomáciai kapcsolat fenntartásánál.
Trump aránytalan finanszírozásra és túlzott kínai befolyásra hivatkozva léptetné ki az USA-t az Egészségügyi Világszervezetből, ám a problémás jogi folyamathoz kevésnek tűnik egy elnöki rendelet. Az amerikai hozzájárulás Washingtonból nézve aprópénz, kiesésével mégis mindenki, még az USA is nagyot veszít. Kína előtt pedig új lehetőségek nyílhatnak.
Bár a Kreml most is azt üzeni, csak akkor lesz vége az ukrajnai háborúnak, ha Kijev Oroszország minden követelését teljesíti, az ország erőforrásai kimerülőben vannak. Putyin elnök pedig csak egy dologban lehet biztos, hogy a régi-új amerikai elnök, Donald Trump esetében semmi sem biztos.
A magyar példát hozza analógiaként a New York Times vendégszerzője.
Úgy tűnik, az amerikai kormányzat tényleg komolyan gondolja, hogy magához csatolja a világ legnagyobb szigetét.
Az amerikai elnök szerint a sokszínűség, az egyenjogúság és az elfogadás programja, amelyet a Szövetségi Légügyi Hatóságnál is bevezettek azt is jelenti, hogy „a toborzás súlyos értelmi és pszichológiai fogyatékossággal rendelkező személyekre összpontosít”.
Gideon Szaár szerint a kétállami megoldás illúzió, mert jelenleg egy palesztin állam egyben Hamász-állam is lenne.
Az amerikai elnök az ellenséges rakéták észlelésére és lelövésére szolgáló, űrbe telepített rendszereket akar, hogy megvédje az Egyesült Államokat. Vannak olyan szakértők, akik szerint ez nem annyira jó ötlet.
David Cornstein még az előző Trump-kormányzat idején szolgált Magyarországon nagykövetként.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára, gazdaságára, valamint a zöld átmenetre, hangsúlyozza davosi tapasztalatai alapján a Valutaalap korábbi vezető közgazdásza, a Harvard professzora a Project Syndicate-en.
A befektetés része a Donald Trump által bejelentett, 500milliárd dollárra taksált Stargate-projektnek.
